Címlap

Bejelentkezés


Ők lesznek 2009 első vesztesei

Rovat(ok):

Nem sok ember várja a tejtermelő gazdálkodóknál kevésbé szorongva az új évet. Több tucat tehenész már tudja: 2009-ben nem viszik a tejét. Mások majd mostanában szembesültek a ténnyel: a hazai tejből egyre kevesebb kell, az import kiszorítja az üzleteinkből.

Ágazati hírek szerint akár 100 millió liternyi tejet kell a csatornába önteni, mert nem lesz feldolgozó, amely megvenné azt. A kis és közepes tejtermelő gazdaságok szerződését mondja fel néhány olyan tejüzem, mely értékesítési gondokkal küzd. Hogy mi lesz ezzel a tejjel, még senki nem tudja. Vélhetően az sem lesz megoldás, hogy helyben, közvetlen módon piacokon, utcákon, házhoz szállítva értékesítik ezek az üzemek terméküket. Nem lehet az, mert az uniós szerződés szerint Magyarországon erre csak évente 100 millió literre van lehetőség. Az idén a termelők 300-350 millió litert maguk használtak fel - például borjak etetéséhez . A fennmaradó 200-250 millió liter viszont már messze meghaladta azt a mennyiséget, amelyet a termelők közvetlenül értékesíthetnek a lakosságnak. Azaz már most szabálytalankodunk...

De miért is nem kell a tej a feldolgozók egy részének? Hiszen a fogyasztás itthon nem csökken? Egy a magyarázat: az áruházláncak és a velük kapcsolatban lévő kereskedő cégek egyre növekvő mértékben hoznak be külföldről tejet. Méghozzá olcsón. Nagyon olcsón. Literenként akár 100 forinttal is olcsóbban, mint a magyar. Nem véletlen, hogy az import aránya már 30 százalék. Idén 1,8 milliárd liter tejet állítanak elő a termelők Magyarországon, amiből 1,25 milliárdot vesz fel a tejipar. E mennyiség az uniós csatlakozás óta egyre csökken.

Na ezen borult ki a bili novemberben, amikor a Penny Market és a Tesco elosztó bázisai előtt demonstráltak a termelők és más állattartók. A Tej Terméktanácsa minap a KSH és az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból kiszámolta: nem a termelők és a feldolgozók felelősek a fogyasztói árak emelkedéséért. Míg ebben az évben a tejfeldolgozók a tavalyival azonos, illetve alacsonyabb árakon adták át a kereskedelemnek a tejet és tejterméket, addig a 20 százalék áfát is tartalmazó kereskedelmi árrés 30-40 százalékkal emelkedett.

Az is kiderült, hogy egy kilogrammra vetítve 2008-ban fogyasztói tejnél az árrés átlagosan 110 forint, a trappista sajtnál 450 forint, a félzsíros túrónál 430 forint, a tejfölnél 300 forint. (Az árrés tartalmazza a 20 százalékos áfát is.)
S mi történt mindeközben a tehenészetekben? az egy évvel ezelőtti 95-100 forintos felvásárlási ár 62-64 forintra esett vissza. Rég a 75 forintos önköltség alatti a bevétele a termelőknek, akik közül most sokan - főleg az észak-keleti országrészben - vevő nélkül maradtak.


AGROLINE