Címlap

Bejelentkezés


Már most jelentős az élelmiszerár-emelkedés, és még nincs vége

Rovat(ok):

A júliusi 5,8 után augusztusra hat százalékra futott fel az infláció, átlagosan ennyivel kerültek többe a termékek és a szolgáltatások az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Legutóbb 2010 januárjában volt ennél magasabb a fogyasztói árindex. A nyugdíjasok fogyasztási szokásait tükröző index ennél is nagyobb mértékű, 6,1 százalékos drágulást mutatott.

Európa legmagasabb inflációjának kialakulásában az élelmiszerárak, az üzemanyagárak és az energiaköltségek mellett az élvezeti cikkek jelentik a leghúzósabb tételeket. Az élelmiszereknél 6,3 százalékos volt az átlagos drágulás (a tojás például harmadával, a sertéshús tizedével kerül többe, mint egy éve), míg az üzemanyagok a tavalyinál 13,5 százalékkal kerültek többe. A jövedéki adó immár menetrendszerűnek mondható emelései az utóbbi 12 hónapban 14,1 százalékkal drágították meg a szeszes italokat és a dohánytermékeket. A már bejelentett jövő év eleji és közepi újabb adóemelések miatt garantált e termékkör további jelentős drágulása. Mint ahogy az idén világszerte uralkodó kedvezőtlen időjárás következményeként megismétlődhet a két évvel ezelőtti árrobbanás az élelmiszerpiacon. Az alapanyagárak gyors emelkedése hamar begyűrűzik, az állattartók számára például a takarmányárak válnak szinte megfizethetetlenné. Az egész „táplálékláncon” végigfutó áremelkedést pedig erősen megérzi a lakosság. Suppan Gergely szerint a forinterősödés és az alacsony kereslet csak tompítani tudja az élelmiszerek drágulását a következő hónapokban. A Takarékbank vezető elemzője idénre 5,7 százalékos átlagos inflációt vár. Januártól az idei áfaemelés hatása kiesik, igaz, helyébe lép a pénzügyi tranzakciós adó és társai, így akkortól lehet számítani az infláció csökkenésére. A jegybank három százalékhoz kötött inflációs célja azonban csak 2014-ben teljesülhet. Nem rajta múlik: ha az augusztusi hatszázalékos inflációból leszámítjuk az elmúlt egy év kormányzati adóemeléseinek hatását, akkor 3,7 százalékos lenne csupán a pénzromlás üteme.

Elemzők szerint a jegybank fő feladata, az árstabilitás fenntartása háttérbe szorult, a monetáris tanács számára fontosabb a gazdasági növekedés beindításának elősegítése. Ezt magyarázta az augusztusi, némiképp váratlan 25 bázispontos alapkamatcsökkentés. A 6,75 százalékra levitt irányadó rátától azonban a hitelek automatikusan nem lesznek olcsóbbak, érezhető elmozduláshoz minimum hatszázalékos kamatra lenne szükség. Nagy kérdés, hogy az IMF-tárgyalásokat körüllengő bizonytalanságot és az erősödő inflációs kockázatokat mérlegelve a monetáris tanács szeptemberben is vállalja a kamatcsökkentés rizikóját.

Az augusztusi tanácsülés jegyzőkönyvét ma hozza nyilvánosságra az MNB, abból fog kiderülni, hogy a szűk, azaz 4:3 arányú többséggel megszavazott augusztus végi kamatcsökkentéskor valóban a kormánypártok által delegált négy külsős tag vitte-e keresztül akaratát a jegybank vezetésén, ahogy az feltételezhető. A reális forgatókönyvek szerint, ha lesz késő őszi IMF-megállapodás, akkor év végére 6,25-6,50 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Ez még mindig kiemelkedően magas Európában, így a magyar eszközök csökkenő kamatszint mellett is vonzóak maradhatnak a befektetők számára –véli Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Bár az élelmiszerárak elszabadulásának Orbán Viktor is szentelt két mondatot hétfői parlamenti beszédében, gyors beavatkozásra – úgy tűnik – nem lehet számítani. A miniszterelnök elmondása szerint a gazdasági és az agrártárca közös munkacsoportja lesz hivatott felkészíteni a nemzetgazdaságot a kormány által jövő tavaszra várt nehéz helyzetre – miközben az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére kidolgozott elképzelésre hetek óta nem képes igent vagy nemet mondani a kabinet. Mint arról beszámoltunk: a baromfi, a sertés és a tejterméktanács azzal fordult a kormányzathoz, hogy az árak emelkedését egyes termékek esetében az áfakulcs öt százalékra csökkentésével kompenzálja az állam. Úgy tudjuk, a felvetésre érdemi választ azóta sem kaptak a szervezetek, utoljára Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott: további hatásvizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a kormány dönthessen a kérdésben.



NÉPSZABADSÁG