Húsipari gondok: kevés jövedelem, elmaradó fejlesztések

A sertéstartók szerint nem egy állami holdingra, hanem egy korszerű, nagy, jól és olcsón dolgozó vágóhídra és versenyképes üzemszerkezetre lenne szükségük.

A magyar húsipar legfőbb gondja, hogy nem tud jövedelmet kreálni évek óta. Az elmúlt években a legtöbb vállalkozás gazdálkodási eredményei nem tették lehetővé, hogy érdemben fejlesszenek, ebből fakadóan jelentős versenyképességi problémák vannak – jelentette ki Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók országos Szövetségének elnöke az M1 Az Este című műsorában.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a műsorban megerősítette, hogy évek óta negatív spirálban van a húsipar, mely nem képes a költségeit továbbhárítani a kereskedelem felé. Ezért is csökkent a sertéslétszám Magyarországon. Emellett van egy szerkezeti probléma is a húsiparon belül: a Kupavári Hús kénytelen 400 emberrel dolgozni, miközben ugyanekkora kapacitású, ugyanekkora árbevételű cég 100 hentessel dolgozik – tette hozzá.

A magyar húsipar üzemszerkezete az elmúlt években nem ment keresztül azon a konszolidáción, amelyet a piacgazdaságra való átállás megkövetelt volna – fogalmazott Éder Tamás. Ma Magyarországon több mint 140 cég rendelkezik vágási engedéllyel sertésre, és levág durván évente 4,5 millió sertést. Németországban 170 vágóhíd van, és levág több mint 50 millió állatot – magyarázta a szakember. Szerinte a magyar üzemszerkezet, mely képtelen átalakulni egy nemzetközi szinten versenyképes üzemszerkezetté, sajnálatos módon újra és újra a kapuvárihoz hasonló szituációkat fog kreálni.

Versenyképes üzemszerkezet pedig azért nem tud kialakulni, mert ez bizonyos méret fölött dolgozó cégek képtelenek a magyar belpiacon sikeresen részt venni. A tőkehúspiacot ugyanis az elmúlt 5-10 évben olyan mértékben átitatta az áfamentes kereskedelem, hogy azok a cégek, melyek a méretükből fakadóan kénytelenek a transzparens csatornákon mozogni, átláthatóan, adózva működni, veszítenek a versenyben. Ebben azok a kis- és közepes méretű cégek diktálnak, melyek képesek tevékenységük egy részét, vagy egészét kivinni ebből a csatornából – érvelt Éder Tamás.

Sákán Antal kérdésre válaszolva elmondta: nem gondolja, hogy az ágazat problémáira egy állami holding létrehozása lenne a megoldás. Ilyen már volt, nem működött, ezt tudjuk – foglalt állást. Szerinte valahol össze kell fogni a húsiparnak és a sertéstartó társadalomnak, és egy korszerű, nagy, jól és olcsón dolgozó vágóhídra lenne szükség, ami elsősorban termelői tulajdon, de mögé állnak a feldolgozók. Miután a termelők azonos áron adnák a sertést, az ő versenyükön múlna, hogy azt mennyiért adná tovább a kereskedelemnek. Nem az történne, mint ami most, hogy a húsipar vesz tíz helyről sertést, majd elkezdenek versenyezni, hogy ki tudja olcsóbban adni a kereskedelemnek, aminek persze az utóbbi szektor nagyon örül, mert feleannyiért kapja az árut, mint amennyiért kellene – hangoztatta a sertéstartók szövetségének elnöke.

Elmagyarázta azt is: azért tiltakoznak a fordított áfa ellen, mert annak alkalmazása a sertéságazatban nem indokolt, ellentétben a gabonaágazattal. Utóbbiban ugyanis van lánckereskedelem, míg a sertéságazatban nem jellemző. Számukra ezért rossza a fordított áfa, mert minden terméküket áfásan veszik, miközben a sertéshúst nettó áron adják el, ezért így 27 százalékkal többet kell finanszírozniuk a rendszerben.

Éder Tamás megerősítette: a húságazatban a feketegazdaságnak nem az a típusú adócsalási metodikája a jelentősebb méretű, amely ellen a fordított áfa alkalmazható eszköz. A mai magyar húskereskedelemben egy másik típusú áfacsalás él, amikor nincs megfelelő számlamozgás. Ebben az esetben teljesen mindegy, hogy a vevő vagy az eladó nem fizeti be az áfát.

HÍRADÓ